Egy blog élete
Ezt a bejegyzést Victor Coupe írta!
ember nézelődik az oldalamon.
Játtszanál? Free Casino!
Ezt a bejegyzést Victor Coupe írta!
Nem tudom.
hogy menjek, vagy maradjak.
nagy a káosz.
máshol???? mással?:???? másként?????
és a többiek???
Jönnek??? maradnak???
ki válaszol????
és igazat mond??
Tényleg.
Meddig lehet visszaélni a bizalommal???
A hittel???
A boldogsággal??
Miért játszunk, blogtér???
Elkövettünk valamit??? Valami hibát??
Inkább mondd meg, levezekeljük,
De ezt ne játszdd, kérlek!!!
Mr. Doransky, ennyire nem csalódhatok benned.
Ugye???
Mondj valamit, aztán....
Bevallom, én még soha a büdös életben nem csináltam sztrapacskát. Egészen a mai napig.
Ennek is története van.
Pont ennek ne lenne???
Fodrásznál voltam tegnap. Tizenévi ismeretség, kérdezem, mit főzöl ma. Azt mondja erre, sztrapacskát.
Mondom: te tudsz sztrapacskát késziteni???? Nahát!!!!
Erre feleli, hát persze, hogy tudok, pont ezt ne tudnék????
De, mondom, a krumplit lereszelni...
meg megbarnul...á.. olyan macerás..
Dehogyis, mondja fodrásznőm - ne izéjj má... tiz perc alatt le lehet reszelni a krumplit,... aztán sima nokedlitészta... egy kis füstölt szalonna kisütve, apróra, .... meg juhtúró, na az a nem mindegy!!! Lehet keverni egy kis tehénturóval is...
Már akkor elhatároztam, hogy na, én ezt megcsinálom.
És megcsináltam.
Tényleg nem tart tizenöt percnél tovább a krumpli lereszelése, utána már gyerekjáték.
Isteni lett.
Sikerült hozzá igazi brindzát is venni - nem politizálok - szóval, az egész úgy ahogy van, mennyei.
Valamikor nyilván ezt is a szegényemberek találták ki. Krumpli, liszt, tojás, só, szalonna...
és akkor a juhtúró ára még nem volt az egekben....
Ez egy tébolyda.
Senki, semmit, sehogy nem talál.
Elvesztünk.
Tessék bennünket megkeresni.
Vagy kérünk egy útmutatót, merre van a kijárat.
Gyorsan.
Sürgős.
Az előbb irtam egy bejegyzést, megnéztem, és a hozzászólások le vannak tiltva.
Én nem tiltottam le!!!!!
Ugyhogy, lehet hozzászólni!!!!
Hát, kéremszépen, nekem nagyon rossz napjaim voltak mostanában.
Mintha elvesztettem volna valamit.
Jó volt itt, nagyon jó. Állitólag a neten máshol is lehet blogolni, de ott nincs Évi, meg 7Tündér, meg Mid, meg Eternity, meg Tamka, hogy csak pár nevet emlitsek.
Itt kérem közösség volt.
Mutassanak nekem a mai világban mégegy olyan helyet, ahová egy hivó szóra ejön majd' ötven ember, önként és dalolva!!! De, lehet, hogy több!!! Márpedig, azon a blogtértalálkozón, ahol én is ott voltam, legalább ennyien voltunk, és éreztük jól magunkat.
És mutassanak nekem a mai világban mégegy olyan embert, mint Victor, aki minden kivánságunkat teljesitette (sőt, leste), és ha ő nincs, ma én itt nem irok, mert a rendszer a régi nevemen és jelszavammal nemes egyszerűséggel nem enged be.
Ez a tipikus példája annak, hogy a pokolhoz vezető út is csupa jószándékkal van kikövezve. Itt mindenki jót akart, csak a sok bába közt, jelentem, elveszett a gyerek...
Itt kérem barátságok szövődtek. (lehet, hogy más is, de azt nem kötötték az orromra...)
Matifu, Vargaland, RL és RJ, Zebra és Sparhelt, mind-mind hiányoztok.
És Ágnes...és Domino... és minek-a név(mostaztán tényleg, minek ide név??) és Gordon Freemen, meg ki tudja még, kivel leveleztem...
Nem akarlak benneteket elfelejteni...
Kedves Zsuzsanna! Mivel nem tudsz a régi szép sablonoddal és adataiddal belépni, ezért regisztráltam Neked egy új profilt.
A felhasználó neved: pultos, így kisbetűkkel,
A blogod címe: Vendéglő
A jelszót elküldöm emailben.
A blog urlje: http://vendeg.blogter.hu